Kedves tavaszi olvasóm!
„Ha nem élhetek egyszerűen, szabadon, szépen,
Ha most sem lehet úgy, ahogy kérted és kértem,
Hát szakadjon szét, szakadjon,
Szakadjon szét minden!”
-EDDA-
Ismerős? Elgondolkodtató, nem? Az utóbbi időben azon töprengtem, hogy előítéletek és negatív gondolatok nélkül kell teret biztosítani az újnak. Tudatában vagyok annak, hogy nehéz elengedni a megszokottat, de ha egyszer rászánod magad, érzed azt, hogy lehetne másképp, akkor nem méltó a meghátrálás.
Figyelj rám! Már nem a régi vagyok. Igényeid szerint változtam, hogy türelmetlenül kapkodj, mikor hallod: „Az ajtó melletti széken a friss Cserelapiiiiiii!!!!” Megszereztél? Akkor csak olvass, csak olvass...egy más lapi vár rádJ.
Árnyékolatlan derűt és nyitottságot az arcodra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése