Viszketés

Ha nemcsak a füle viszket...

Kivel nem fordul elő, hogy napjában legalább egyszer viszkessen? Talán nem is tudatosítjuk, de vakarózni szoktunk bőrfelületünk több tájékán, naponta többször is. Ha már sikerült túllépni a népi hiedelmben elterjedt jobb tenyér, bal tenyér, jobb szem, bal szem stb. viszketésének okain, rátérhetünk tudományosabb magyarázatokra is. Általában vakarózással enyhítjük testünk valamely felületének viszketését, amikor igényeltetik. Mi van ám akkor, ha az egyszeri vakarózás alig pár másodpercig hatásos? És mi van akkor, ha nemcsak többször, de egyszerre több helyen is elkezdünk viszketni? Végül, mi rosszabb annál, ha ez már huzamosabb ideig eltart?
Gyerekkorban a viszketőpor alkalmazása bosszantásból játszótársainkon még tréfás időtöltésnek számított. Viszont amikor az apró, vörös pontok képesek több napig a házban tartani, és vakarózásra szűkíteni a szabadidő tevékenységek skáláját, rájövünk, hogy ez magától nem fog megoldódni. Himlő, skarlát, rühesség, allergia… minden eszébe jut szegény betegnek, és eldönti, hogy az ismerősei, a fórumok és belső késztetés hatására orvoshoz fordul.
Itt veszi kezdetét a kirándulás ideje, amikor ajtóról ajtóra lehet bekopogni különböző kórházak rendelőibe. Bőrgyógyásztól fertőzőig - sok helyre bekopoghat az ember, és már- már enyhül gyakori viszketése annak tudatában, hogy nemsokára orvosolva lesz, gyógyszert írnak fel, mentolos rázókeveréket javasolnak, és minden megoldódik. A diagnosztizálás nem egyszerű folyamat, főleg ha különböző betegségek tünetei keverednek, és lassan-lassan atípusosnak minősül a páciens. Ha végülis a bőrgyógyász allergiára voksol, még akkor sem lehet felszusszanni. Nem ám, amíg az okát nem sikerul valahogy kisilabizálni. Különben retteghet az ember, hogy ha már gyógyszeres kezelése, injekciózása lejárt, mikor és hol üti fel az fejét újra egy-két, esetleg több kis, piros folt.
Ha hiszitek, ha nem ez egy olyan megtörtént eset ecsetelése volt, melyből a páciens (ezúttal jómagam) levont néhány olyan következtetést, amely megváltoztatja további életvitelét. Azon kívül, hogy ezután villámgyorsan leltározom agyamban a lehetséges betegségeket, miután kétszer, háromszor is elgondolkozm azon, hogy vakarózzam-e, egy rövid ima a bevezetésem: “Uram, add, hogy ne...”, amely viszont hosszabb Istenhez való forduláshoz vezet. Ez az időszak emlékeztető lesz arra, hogy testestől, lelkestől Isten áldásai vagyunk, akik mind egészséges, mind beteges állapotunkban fordulhatunk hozzá. Azt is megfigyeltem, hogy megpróbáltatások idején örömmel szoktam emlékezni jólétemre, de a jólét idején ok nélkül is hajlamos vagyok nyavalyogni. Négy helyen találtam a Bibliában viszketésről szóló Igeverset, s mindegyik megfontolandó:
Először is a viszketés a betegségek kategoriájába soroltatatott már Mózes idejében, amikor a papi tisztséggel járó követelményekbe is bele volt foglalva, hogy nem mutathatott be áldozatot “se törött lábú, se törött kezű ember; vagy aki púpos vagy vézna, vagy hályogos szemű, viszketeges vagy sömörgös vagy sérves.” (Mózes III. könyve: 21: 19-20). A tiltás a beteg áldozati állatra is kiterjedt, amely nem kedves az Úrnak: “Ne mutasatok be az Úrnak vakot, tört csontut, sérültet, szemölcsöset, viszketegest vagy sömöröset.” (Mózes III. könyve: 22:22) A viszketegség egyben büntetés, és indokolt elgondolkozni az okán: “Megver az Úr egyiptomi fekéllyel, keléssel, viszketegséggel és rühességgel, amelyekből nem tudsz kigyógyulni.” (Mózes V. könyve: 28:27) Ugyanakkor jó lesz az elkövetkezendőkben is megmaradni az egészséges tudomány keretein belül, és nem szeszélyes ösvényeken kitaposni a gyógyulás útját. “Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük.“ (II. Timóteus levél:4:3)
Ha a kezelés során bármely szokatlan tünet jelentkezne, azonnal imádságban keresse fel Kezelőorvosát vagy ennek segédjét: a Gyógyszerészt!

Szigeti Szidi 